Először Egerben a János passió

Március 24-én, Virágvasárnap este, a II. Egri Tavaszi Fesztivál programjaként, a Miskolci Virtuózok Kamarazenekar, a Cardinal Mindszenty és a Cantus Agriensis Kórus, Johann Sebastian Bach: János Passiójának előadására várta Eger klasszikus zenét kedvelő polgárait, a Dobó téri Minorita templomba. Kint nyugtalanító szél fújt, tépte a fákat, megborzongatta a járókelőket. Ezek a „böjti szelek”! Az ember óhatatlanul „arra” a Húsvétra gondol, az EMBER szenvedéstörténetére. A passió szó, szenvedést jelent. János a nyugati felfogás szerint az evangélisták között az ifjúságot képviseli. Talán ezért az ő evangéliuma a legszenvedélyesebb. Bach János- passiója pedig igazi nagy műalkotás, benne a zeneszerző Krisztust, a szenvedő embert jeleníti meg.

E kora tavaszi estén, a hideg templomban fölhangzik a zene: nyugtalanul, hömpölygőn, mint egy szétfoszló majd újra sűrűsödő köd gomolyog. Feltartóztathatatlan erővel sodor térben és időben valahová, messzi, ködbevesző múlt felé. Disszonáns, megtorpanó, majd áradó zenei foszlányok… Lassan megmozdul és egyre intenzívebb mozgásba kezd a zenészek fölött függő kárpit/ kép, mintha csak jelezné mely korba megyünk vissza, kiről szól ez a zene. A János – passió, izzó szenvedélyű oratórikus alkotás, az egész barokk korban nincs hozzá fogható drámai hatású zene. A mű legnagyobb része Luther fordította tömör bibliai szövegből áll. Az alapul szolgáló bibliai szöveget a recitativo és a turba jeleníti meg. A turbák a tömegkórusok, a nép hangját, az emberek érzéseit, véleményét közvetítik. A komponista hangját pedig az áriák szólaltatják meg. Gyönyörű kórusok vannak a műben, melyek a régi német festők passió-vízióihoz hasonló képet festenek a zene segítségével. Nagyon nehéz feladat elé állítja ez a mű az énekeseket (váratlan nagy hangközök, dallamvonal hajlások, bonyolult kromatika, ellenpontos szerkesztés, a korálfeldolgozások homofóniája, a szólamok éles ritmizálása), a zenei eszközök teljessége jellemzi a passiót. Ez még nem a finoman cizellált barokk zene, sokkal inkább annak ősalapja (tele természetességgel, érzelmekkel, őszinte mély vallásossággal).
Az est szólistái: Pászthy Júlia, Szabó Bernadett, Drukker Péter, Kéringer László, Hámori Szabolcs, Ürmössy Imre. Szép hangon énekeltek a szólisták, különösen a férfi énekesek. A kórusok hangját kissé „takarta” a zenekar hangzása. A karnagy Gergely Péter Pál, az egyházi zene iránti igényes elkötelezettségével fogta össze a passió – a zenekar, a szólisták és a kórusok hangján megszólaló – történetét. Akik, a mai rohanáshoz szabott idővel és a templomi hideggel dacolva, eljöttek és meghallgatták Bach gyönyörű zenéjét, igazi ajándékot kaptak, amit nagy tapssal köszöntek meg. Húsvét kedves színfoltja a barka, a locsolás, szép a hímes tojás is, de az ünnep igazi lényege a passió.
A János-passió először csendült fel Egerben!