A Cantus Agriensis hangversenye Pori városában

Minőségi kórus a magyarországi Eger városából (2001-07-01 – Pori)

Alcím: Zenei hír

A sokoldalú zenei és táncprodukciók gyöngyeként ezúttal egy magas szintű kórus volt itt Magyarországról, amely körbejárta már Európát és többször nyert első helyezést a római világversenyeken. Kedden este ez a kórus, a Cantus Agriensis szerepel majd a luviai templomban Gergely Péter Pál vezetésével.

Satakunnan Kansa, 2001. július 3.

Minőségi kórus a magyarországi Eger városából
Zene: A Cantus Agriensis Kamarakórus, július 1-jén a Pori-Teljdi és július 3-án a luviai
templomban.
Vezényel: Gergely Péter Pál.
Zeneszerzők többek között Bárdos, Kodály, Rheinberger és Steurlein

A Cantus Agriensis magyar kamarakórus Pori testvérvárosából, Egerből érkezett és a Luviai Férfikar vendégeként tartózkodik Luviában. A harmadik kapocs a Pori-Teljai gyülekezet együttese, amelynek szintén testvérkórusa a Cantus Agriensis. Korábban volt már kapcsolatuk Finnországban 1975-ben. Most a kórusban már sok olyan – átlagosan 30 éves – énekes is van, akik korábban nem voltak kórustagok. A 15 hölgy-és 10 férfitagból álló énekkar műsora keresztény szövegeket tartalmazott, melyek közül volt több Mária-témájú dallam Liszttől és Kodálytól és az 1899-ben született Bárdos által feldolgozott bibliai szövegek, valamint néhány világi dallam. Palestrinától az Énekek Éneke 15-16. darabja, Kodálytól pedig az Esti Dal csendült fel.
Az egri énekesek programjukat Gergely Péter Pál ihletett vezénylésével a capella adták elő. A kórus szopránjának ereje a koncert elejétől fogva alkalmat adott a basszusoknak a pompás szólózásra Rheinberger: Salve Regina-jában (Üdvözlégy, Királyné), ahol a halk hangok mellett előkészítették Kodály: Szép könyörgés c. művének tömör egyszólamú kezdetét, a magyarok megkapó tá-tá ritmusát. Egészen megbizsergetett a varázslatosan erőteljes záró Ámen.
Kodály Ave Maria-ja a nőikar előadásában művészien haladt egy- és három szólamban az altok és szopránok váltakozásával és összhangzásával az Ave Maria és a Sancta Maria- motívumok váltogatásával. A kórusban uralkodó kiváló közösségi szellem kifejezést nyert Bárdos: Audi, filia (Halljad, leányom) c. művében. Bárdos szerzeményei gyújtó hatásúak; a művészi szándék és kifejezésmód ellenállhatatlanul hatott a közönségre. Az “Emmauszi úton”
(Abendlied) megragadó szépségével érintett meg. Orbán műve, a Pange lingua (Zengjed, nyelvem) pedig pergő szóváltás volt. A hangverseny kezdetén nem lehetett sejteni, hogy az egri énekeseknek ilyen ütőkártya is van a tarsolyukban. A kórushangok világosan és ütemesen idomultak a varázslatos kifejezésű, megragadó ritmushoz. Kodály Esti dala életteljesen szólt a zümmögő kíséret alatt és közben. A kórustagok közt található a finn nyelv egy szakértője is. Az egri énekesek előadták Steurlein: Maan muokkasirnrne c. finn népdalának feldolgozását. A barátság ápolása ezzel is új balzsamot kapott a folyamatos virágzáshoz.

 

Satakunnan Kansa, 2001. július 3.

Kaija Huida