A karvezető (1996-01-15)
Zenészportré Gegely Péter Pálról
A Cantus Agriensis Kamarakórus Eger legfiatalabb együttese: 1992. januárjában alakult, kulturális egyesületként működik. A Megyei Művelődési Központ biztosít otthont számukra. Karnagyuk Gegely Péter Pál, igen tehetséges, ambíciózus kórusvezető, ki rövid három év alatt számtalan szép sikert ért el fiatal együttesével.
– A Cantus Agriensis Kamarakórus, melyet immár három éve vezetsz, eddig is szép sikereket tudhat magáénak. Hallhatnánk róla, kik alkotják a kórust, és milyen szempontok alapján állítod, vagy állítjátok össze a mindenkori műsort?
– Meghívtak Egerbe, hogy vállaljam el a kórus vezetését. Tapasztalt énekesek hozták létre a csoportot, igen jó hangi adottságokkal. Javarészt közéleti emberek: tanárok, mérnökök, könyvtárosok, orvosok, főiskolai hallgatók alkotják. A tagok mindenre fogékonyak, legyen az Palestrina- vagy Bartók-, Kocsár-, Orbán-mű betanulása. Első látásra azt éreztem, hogy fel akarják „habzsolni” a kórusirodalmat, hisz előadói szempontból nehéz műveket választottak.
– Az eltelt rövid három év alatt is számos szép sikert értetek el mind belföldön, mind külföldön. Mik voltak ezek az állomások?
– elsőként az egri Barokk Fesztivál rendezvényein való részvételünket említeném, amelyen kitüntetésként éltük meg szereplésünket. Továbbá Eger környékének településein igen sok hangversenyt adtunk: Feldebrő, Bélapátfalva, Ostoros, Noszvaj, Szilvásvárad. Ezek a fellépéseink zömében alapítványi felkérésre, jótékonysági hangversenyek voltak. Nagyon fontos állomása volt a kórusnak amikor helyi zeneszerző, Kátai László: Missa Agriensis c. alkotását mutattuk be a Ferences templomban adtunk 3 hangversenyből álló sorozatot Palestrina-Lassus emlékév kapcsán.
Első külföldi megmérettetésünk Nagyváradon volt, ezt követte egy észak-olaszországi turné, 1993 februárjában Rómában a Vatikán által meghirdetett templomok és székesegyházak kórusainak világversenyén 1. helyezést ért el az együttes a miskolci Mindszenty-kórussal közösen. 1993. márciusában volt egy tv-felvételünk. 1994 júniusában részt vettünk Ferrarában a Ferrarai Zenei Napokon. Örömet és egyben megnyugvást jelentett kórusunk számára, szintén az elmúlt év decemberében megtartott minősítő hangversenyünk a Megyei Művelődési Központban. A Kollár Éva, Fehér Ottó, Szabó Dénes által képviselt zsűritől ez alkalommal a Hangversenykórus minősítést nyertük el.
– A kórusvezető funkciója kettős: Az első a próbákon teljesedik ki, a második a hangversenyen. Melyiket találod fontosabbnak?
– A próbamunkát nagyon intenzíven végezzük. Számtalan szólampróbát tartunk. Sőt, a jelentősebb fellépések előtt 1-2 napos ún. zenei táborokban még intenzívebb munkára serkentjük magunkat. Örülök, hogy koncertjeinken a kórus mindig képes valami újat hozni. Ez persze soha nem megy a produkció rovására. Technikai és érzelmi többlettel vagyok képes a hangversenyt végigdirigálni, mert érzem, hogy a kórusnál is megvan ez.
– Az ember, látva vezénylésedet, önkéntelenül is arra gondol, hogy mozdulataiddal, – amely nyilván a belsődből fakad – minden áron át akarod vinni elképzeléseidet a kórus minden alakzatára. Hallhatnánk erről valamit?
– Valóban az a szándékom, hogy a művészeti elképzeléseimet maradéktalanul átvigyem, átültessem az együttesre!
– Vannak -e kedvenc zeneszerzőid, kedvenc kórusműveid?
– Különösen Palestrina, Monteverdi és Liszt, illetve Kodály Zoltán művészete áll hozzám legközelebb. De szívesen foglalkozom modern, kortárs zeneszerzők alkotásaival is. Az előbbiekben megemlített zeneszerzők életművét szinte teljesen megismertem, ám feldolgozni még nem állt módomban a műveiket. Szeretném fokozatosan birtokba venni valamennyi alkotásukat, különösen Liszt és Kodály oratórikus alkotásait.
– Elégedett vagy-e a kórustagok munkájával, befogadóképességével?
– Maximálisan! Univerzális énekesekkel, választékos program valósulhat meg. Nagyon tehetséges társaság. Soha nem jelent problémát a művek megtanulása. Bár, igaz, hogy egy nehezebb mű befogadásához több időre van szükség.
– További elképzeléseidről, terveidről, idei programjaitokról befejezésként hallhatnánk valamit?
– Elsőként a város millecentenáriumi rendezvényeit említem és a Barokk Fesztiválon való szereplésünket. A Miskolc Megyei Jogú Város rendezésében úgyszintén a millecentenáriumi rendezvények keretében három meghívásunk is van.
Szeretnénk részt venni a szlovéniai Maribori Fesztiválon, mely április 19-21 között kerül megrendezésre, illetve a belgiumi Maas-Mechelen-ben rendezendő kórusversenyre is elküldtük jelentkezésünket, hangfelvétel kíséretében. Igen örülnénk, ha mindkét nevezésünkre pozitív válasz érkezne.
(1996-01-15)